Kornáti szigetcsoport, a horvát Adriai -tenger és a Földközi- tenger legtagoltabb szigetcsoportját alkotják. Az elbüvölő szépsége, az áttetsző tisztasága, a megőrzött gazdag tengeri világa miatt, már 1980-ban aKornati szigetek nagyobb részét nemzeti parkká nyilvánították. A Kornati Nemzeti Park területe kb. 220 km2, a szigetcsoport 89 szigetet, szigetecskét és kiemelkedő sziklákat foglal magába. Kornáti nevét a legnagyobb szigetéről, a Kornati-ról kapta. Növényvilága szegényes, a sziklákat alacsonyan nőtt növényzet boritja. A kristálytiszta víz, a szigetvilág, a tengeri szorosok labirintusa, a változatos tenger mélysége, kagylók, számos halfajták vonzák ide a látogatókat.
Kornatia i.e. lett benépesítve. Erről tanúskodik a kard, mely a Padinka hegy lábánál található. Gyakran a rómaiak, a mlecsaniak, valamint a zadari előkelők szerették volna maguknak megnyerni. Ma a Kornáti csak a nyári időszakban lakott, kisebb házacskák és halászházak találhatóak. A Kornati egyes részein nincs elektromos áramellátás és vízveték.
A számos sziget és sziklazátony alkotta Kornati-szigetvilág az ország másik, szigetek alkotta nemzeti parkja, egyben a mediterránum legtagoltabb szigetcsoportja igazi vitorlás és búvárparadicsom! Ezen szigetcsoporton kb. 20 étterem található. A nemzeti parkhoz ellehet jutni (saját vagy bérelt) hajóval, vagy turisztikai iroda által szervezett hajókirándulással.
Érdekességek:
Taljuric szigetecske - ovális tányér alakú. Hajók számára veszélyes, mivel gyakran vízzel borított.
Piskera sziget -a nemzeti park második legnagyobb szigete, a helyi halászok egykori találkozó helye, itt volt a sózott halak raktára.
Mala Proversa - Dugi és a Katine sziget közötti szakasz, melynek vize sekély. A tengerben római romok maradványa látható.
Spinuta öböl - a tenger mélyén római sótermelő és halcsarnok maradványa van.
Hajókirándulásokat Sibenik-ből, Zadarból és a közelben lévő településekről szerveznek.
További információ: http://www.kornati.hr/