Hamarosan itt a kereszténység legnagyobb, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. A húsvét ünnepe minden évben más időpontra esik. (március 22 és április 25 között) Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos böjtjének emlékére önmegtartóztatásra tanít. A nagyhét a nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig. A húsvét ünnepéhez különböző szimbólumok tartoznak, a legismertebb a tojásfestés, csoki nyulak, csirkékstb.

Tojásfestés

Sok országhoz hasonlóan Horvátországban is szokás a tojásfestés. Régebben természetes festékeket használtak, mint lila hagyma, cékla, spenót stb., ami manapság újra divatba jött. Érdekes szokás a „tojások harca“, ami Horvátország mined részén szokás. A tojásokat többször egymáshoz ütik és amelyik a legtöbb viadalban ép marad az a nyertes.
Horvátország egyes részein régebben a festett tojást a szerlemesek adtak egymásnak. Dubrovnik környékén a menyasszony festett tojást ad a vőlegénynek, leendő anyósának pedig kalácsot süt.

Ételek

Nagypénetken a horvátok zsírszegény ételt, főleg halat esznek. Ez a szokás főleg Dalmáciában, az Isztrián a jellemző, a kontinentális Horvátoszágban babot, kompótot, mákos vagy diós tésztát, vagy édesvízi halat, pontyot vagy harcsát fogyasztanak ilyenkor. Naponta háromszor esznek, egyszer hogy jól lakjanak, a további kétszeri étkezés csak szimbolikus. Az ételeket húsvét hétőn elviszik a templomba, a húsvéti misére, ahol a pap megáldja azokat. Horvátország különböző területein eltérő szokás van ezzel kapcsolatban is, a kontinentális Horvátország területén fehér kenyeret, Dalmáciában „sirnicát“ (édes kalács) stb. visznek a templomba. Horvátországban is szokás, hogy húsvét hétfőn sonkát esznek, gyakran sütnek kenyeret és egyéb édességeket, süteményeket. A hívek összegyűlnek és együtt ünnepel a család, ekkor már az ebéd bőséges. Észak-Horvátországabn csirkét, pulykát, bárányt, a tengerparton a legjobb halak valamelyikét szolgálják fel.

Húsvéti tábortűz (Vuzmice vagy Vuzminke)

A múltban a vidéki összejövetelek egyik hagyománya volt a húsvéti tábortűz,húsvéti dalok éneklése végül a közös ünneplés. Mindez a tűz körül történt, a fény – Krisztust jelképezi. Észak-nyugat Horvátországban a Nagy szombati virrasztás előtt a hívők előkészítik a tűzet. Amikor meggyújtják a tábortüzet, akkor a hívők fognak egy- egy kisebb fadarabot amit haza is visznek így elviszik a szent tűzet otthonaikba.

Kereplő

A kereplő készítése egy régi szokás, ami leginkább Közép-Dalmáciában és Konavlimában terjedt el. Horvátország területeitől függően a kereplők is különbözőek. Krk szigetén egy 30cm hosszú deszka végéhez fémlemezeket kötnek, amik a szélein lógnak és ahogy fel-lemozgatják erőteljes hangot ad ki. Máshol a deszka végére kis kerekeket szereltek, amely fém fogakkal és dobverővel voltak összekötve amelyek a vezetés alatt forgott pörgött és kerepelt. Néhol a templomi harangok helyett ezeket a fa kereplőket használták.

Image source: narodni.net

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here