A múltban a tojásokat világos színekkel színezték, ami az új élet, a kikelet szimbóluma. A tojásfestés hagyománya évezredekre vezethető vissza, a keresztények a 13. században kezdték el a festett tojást a húsvéti ünnepekhez kötni. A Húsvét Horvátországban is a kereszténység legnagyobb ünnepe. A nagyon régi szokások egyike a kereplőkészítés, amely legjobban Közép-Dalmáciában és Konavleban terjedt el. A borivás szokása is szintén régmúlt időkre tehető, amikor is az emberek azt hitték, hogy a bor vérré válik és erősíti az embert. Ágfonás; Korčula szigeten és Šibenik környékén az olajfa-ágacskákból fonatot csinálnak, az isztriaiak pedig keresztes koszorúba fonják őket. Virágvasárnapkor az olajfa ágakat áldják meg.
A magyar szokásokhoz hasonlóan Horvátországban is festenek tojást, és sütnek kalácsot,melyet kiskosárba rakva Húsvét vasárnap elviszik a templomba, ahol megáldják azt. A Húsvét ünnepe a gyermekek számára is különösen érdekes lehet, ezért vonjuk be őket bátran az ünnepi készülődésbe! Bizonyára minden háziasszony, főleg ahol gyerekek, unokák is vannak készülnek néhány hímes tojással az ünnepre.
Ez alkalommal a boltban megvásárolható festőkészlet helyett miért ne használnánk természetes színezőanyagokat? Íme, néhány ötlet:
- Rózsaszín: a főtt tojásokat helyezzük lehűlt csipkebogyó teába
- Vörösbarna: főzzünk vöröshagymát fél óráig vízben, szűrjük le, majd a főtt tojásokat tegyük a forró oldatba.
- Lila: tegyük ugyanezt lila hagymával
- Bordó: áztassuk céklalébe a tojásokat
- Kék: áztassuk lehűlt vöröskáposzta lében
- Sárga: halványsárga színt lehet elérni narancs héjával. 20 percig főzzük a narancshéjat, majd beletesszük a tojásokat. Orbáncfű virága élénk¬sárga színt eredményez.
- Zöld: a tojásokat tegyük bele a lehűlt spenótlébe (30 perc főzés után).Csalánnal vagy nyírfalevéllel ugyanezt a hatást érjük el.
