Világitótornyok

A világítótorony épülete a sziget közepén helyezkedik el 90 méter tengerszint feletti magasságon. Ezért ezt az objektumot nem ajánljuk idősebb vagy gyengébb egészségű személyeknek pihenésre. A tágas épületben két négyágyas apartman található.

A Palagruža Velika szigeten régészeti lelőhelyek találhatóak, és az itt talált leletekkel tudósok bizonyították be, hogy Palagruža volt a görög hős, Diomédesz szigete. A szigetrezervátum számos mediterrán növény- és különleges, helyi állatfajban gazdag.

Meghatározott díj fizetése ellenében a világítótorony őreivel megszervezhető a festői sziget és az ott található sziklák bejárása, valamint a szigetvilág többi szigetének és szirtjeinek megtekintése is. Különleges élményt nyújthat a vendégek számára, ha a kora reggeli órákban megtekintik a helyi halászok munkáit, ahogy hálóikat húzzák ki a tengerből. Ezt a szigetet körülvevő tengerrész az Adria leggazdagabb halászterülete, az egyéni búvárkodás azonban a Palagruža szigetvilágában tilos.

Az odautazás világítótoronyhoz a Korčula szigeten levő Korčula város kikötőjéből van megszervezve. A szállítás oda és vissza nagy, tizenöt méter hosszú, fülkés motorcsónakkal történik és 600 euróba kerül apartmanonként, külön fizetendő és az út két óránál valamivel tovább tart. Az indulás 7 órakor van Korčula város kikötőjéből. Kérjük azokat a személyeket, akik ilyen utazás alkalmával tengeribetegséget kapnak, időben vegyenek be gyógyszert.

Korčula sziget a következőképpen közelíthető meg:

• azoknak a vendégeknek, akik saját autójukkal érkeznek, azt ajánljuk, hogy a Split - Vela Luka (Korčula sziget) kompvonalat válasszák. A komp a késődélutáni órákban érkezik Vela Lukába s ezután a szigeten levő úton folytathatja az utat a sziget másik végén elhelyezkedő Korčula városáig.
• azoknak, akik autó nélkül indulnak, azt ajánljuk, hogy a gyors katamarán vonallal jőjjenk Splitből Vela Lukába, majd autóbusszal folytassák az utat Korčula városáig.
• amennyiben Dubrovnik irányából indulnak, a Dubrovnik-Orebić autóbuszvonalat ajánljuk. Az autóbusz Pelješac félszigeten Orebić-től komphajóval folytatja az utat, majd Korcsula-szigetet elérve ismét a szárazföldön Korčula városáig.

Tekintettel arra, hogy Palagruža sziget a nyílt tengeren van, nagyon fontos betartani az odautazás megbeszélt idejéti, mert a sziget megközelítését a nyári, napos időben is megnehezíthetik a nyílt tengeren keletkezhető magas hullámok. Kérjük, időben vásárolják meg a szükésges élelmiszert és egyéb, a nyaralásukhoz szükséges használati tárgyakat, hogy a tervezett időben ki lehessen hajózni. Maga az odautazás igen érdekes, mert a hajó a Lastovói-csatornán keresztül hajózik számos szikla és a Susak sziget melletti szigetecskék mentén, miközben néha meg is áll, hogy az ottani világítótornyok őreinek kirakodhassa az élelmiszert, majd folytatja útját Palagruža felé.

Azt tanácsoljuk, hogy ellenőrizzék le a Korčula felé induló kompok menetrendjét a www.jadrolinija.hr címen, és amennyiben szükséges, egy nappal előbb érkezzenek Vela Luka-ba. Amennyiben szállásra lenne szükségük Vela Luka-ban, forduljanak az adriatica.net ügyfélszolgálatához az info@adriagate.com címen.

Mivel a sziget gyakorlatilag távol van a civilizációtól, nincs rajta semmiféle élelmiszer-ellátási lehetőség. Azt tanácsoljuk, hogy mielőtt a szigetre indulna, vásároljon be minden szükséges élelmiszert és kelléket a Vela Luka-i üzletekben. A világítótorony őreivel megbeszélhető és megszervezhető az étkezések elkészítése, esetleg friss hal beszerzése, mely utóbbit az őrök maguk halásszák ki vagy vásárolják meg az arra járó halászoktól.

A Palagruža szigeten két rendezett utacska szolgál a közlekedésre, amelyek közül az egyik a sziget északi részén fekvő Stara Vlaka kavicsos öbléhez vezet, a másik pedig a Veli Žal-hoz, vagyis a "Déli aranyhoz", az Adria egyik legszebb strandjához, amely Velika Palagruža déli partján található. Mindkét strand kavicsos és alkalmas arra, hogy ott gyermekek fürödjenek, mert a tenger sekély, a kavicsok pedig aprók.

A Palagruža partmenti vizei valódi búvárparadicsomnak számítanak a mélység szerelmesei körében. Számos olyan halfajtát is megpillanthatunk errefelé, amelyek az Adria egyéb helyein szinte sohasem fordulnak elő. Ilyen például a muréna, amely főleg vízalatti barlangok közelében tenyészik, de könnyen lencsevégre kaphatóak a legtöbbször a sziklavájatokban tanyát verő, sokszor több mint húsz fiatal egyedet számláló helyi homártelepek is. Az adriai barrakúdának is nevezett, másutt igen ritka faj ugyancsak gyakran látható a partmenti vizekben. A jobbára sík tengerfenék általában sziklás, csak néhol homokos, így az egyébként is kristálytiszta vízben még nagyobb a látótávolság, főleg a reggeli órában. A szigettől kb. 3 mérföldre délre levő Galijula zátonysziget egyik igen szép, sekély öble (Papak) különleges búvárcsemegét rejt - egy elsüllyedt gőzhajó roncsiat! Ugyanezen a helyen valamikor egy középkori gálya is hajótörést szenvedett.

Az egyházi történelmi források szerint, 1177. március 9-én, hamvazószerdán, III. Sándor pápa Palagružán tartózkodott. Tíz vitorláshajóból álló tengeri flottájával erre utazva, el volt ragadtatva a szigetcsoport szépségétől és szeretett volna kikötni. A pápának Palagruža Mala szigetének egyik kis fennsíkján szolgálták fel vacsorát, ezért ezt a fennsíkot ma is a Pápa mezejének hívják. A palagružai tartózkodás után a flotta tovább folytatta útját Zadar majd Velence felé.